Egyébként sok tasakot jelölnek meg „biológiailag lebomló”-ként, mely valójában nem is annyira az, hiszen újrahasznosított műanyag és kukorica keményítő keverékéből gyártják. Ez esetben ténylegesen a kukorica keményítő és a műanyag bomlanak szét egymástól, de valójában nem bomlanak le hisz a polimerek valójában kis darabokban válnak „láthatatlanná” és ugyanúgy szennyeik a környezetet, megakadályozva a láthatóságot és a begyűjtést. Az, hogy ezt elkerüljék valóban 100%-ban növényi alapú polimerekből kellene gyártani, de a fenti okok miatt ez nem megoldás. Tehát van egy alternatíva, ami a kutatás és innováció újabb bizonyítéka, de a bioműanyagok és forrásuk nem dönti el a papír vagy műanyag vitát.
A következmények mélyebb megismeréséhez a különböző alapanyagú táskák újrahasznosításának teljes energiaigényét (alapanyag és késztermék előállítás, életciklus költsége, újrahasznosítási lehetőségek és energiaigényük) is vizsgálni kell. Az életciklus elemzést a Franklin Associates Ltd., publikálta, mely szerint a műanyag tasakok kevesebb légköri kibocsájtással és kevesebb energia felhasználással járnak az életciklusuk során. Mindkét alapanyagú tasakot 10.000 egységre, mint egyenértékű felhasználásra vizsgálva – a műanyag 9,1 köbmétere áll szemben a papír 45,8 köbméterével, a műanyag 7 kg légköri kibocsájtása a papír 24 kg-jával és a műanyag okán keletkező 1 kg szennyvíz a papír 12 kg-jával szemben.
A papír tasak előnyeit egyesek 50 %-al, de akár 400 %-al is többre teszik, attól függően, hogy ki mennyire keményen és mekkora hanggal, publicitással tudja képviselni az érdekeiket. Mit is állítanak? Például, hogy a műanyag tasakból legalább másfélszer annyi szükséges mint papírból, de ez nem egy tényszerű összehasonlítás és a számok alapján még így is a műanyag jön ki jobban.
Fontos megjegyezni, hogy a fenti számok azt feltételezik, hogy egyik típusú tasak sem kerül újrahasznosításra, így hozzátehető még sok-sok negatív hatás mindkét oldalon. A számok mértékének csökkentését (a hatások mérséklését) az újrahasznosítás lehetővé teszi. Érdekes, hogy a papírtasakok újrahasznosítása előbbre jár – igyekeznek az újrahasznosítással csökkenteni a környezeti hatásokat – míg a műanyaggal kevesebbet foglalkoznak hisz jóval kevesebb a szilárd és szennyvíz hulladéka és légnemű kibocsájtása a feldolgozás során.
Papír és műanyag: a befektetett energia
Ugyanebből az elemzésből tudhatjuk meg, hogy a műanyag esetén alacsonyabb az energia igény. Ezt számokban kifejezve (millió brit termikus egység, azaz BTU) 10.000 egység egyenértékre, azaz ismét 1,5 egység műanyag tasak áll szemben 1 egység papír tasakkal. A műanyag tasakok 9,7 millió BTU-t, míg a papír tasakok 16,3 millió BTU- igényelnek újrafeldolgozás figyelmen kívül hagyása mellett. Ugyanez 100% újrafeldolgozás mellett műanyagok esetén 7 egység, míg papír esetén 9,1 egység igényű. Nos, mit jelent ez számodra? Hogy a műanyag esetén kevesebb energia felhasználására van szükség, ami azért jelentős mert ezt az energiát nagyrészt „piszkos” energiaforrásból, például szénből és kőolajból állítják elő.
Akkor most papír vagy műanyag? Mi a következtetés?
Papír vagy műanyag: következtetés
Mind a papír, mind a műanyag tasak sok forrást és energiát igényel, s az újrafeldolgozásuk megköveteli a fogyasztói és települési hulladék begyűjtését. Az újrahasznosítás lehetőségeiben rengeteg a buktató, így emiatt alacsony az újrafeldolgozás aránya.
Végül sem a papír, sem a műanyag tasak nem a legjobb választás. Ön is használhat újrahasznosítható vászon táskát. Energetikai szempontból a korábbi tanulmány szerint a vászon táska 14-szer jobb, mint a műanyag tasak és 39-szer előnyösebb, mint a papír feltételezve, hogy a vászon táska megfelelő minőségű és legalább 500 alkalommal használják az életciklusa során!
Kellemes vásárlást! Mondanám, de a tanulmány már nem tér ki arra, hogy a vászon táska használata során mennyi minden kerül bele. Tojás, zöldség, hús, stb. amivel tápanyagok, baktériumok, gombák, fonálférgek is a szövetbe kerülhetnek. Ha nem mossuk, fertőtlenítjük rendszeresen, akkor egészen szép kórokozó telepet tarthatunk magunk mellett. Valószínű, hogy aki kimossa az sem bevásárlásonként teszi, de ennek energia és víz igénye azért még mindig a vásznon táskák felé mutathat előnyt.
A műanyag vagy papír csomagolást a vásárlási szokások és higiéniai elvárások is elengedhetetlenné teszik, hisz felvágottat vagy húst sem szeretnénk vászonba tekerve megkapni. Az eltarthatóság, melyet például a vákuumozott műanyag tasak biztosít szintén átalakítaná a szállítási és egyéb feldolgozási folyamatokat. Például újra tartósító szerekhez kellene nyúljunk vagy naponta kellene a friss árut elkészíteni és eljuttatni a fogyasztókhoz.
Tehát kezeljük helyén a dolgokat, mivel még nincs valós alternatívája a papír vagy műanyag kiváltásának. Amit viszont megtehetünk, hogy a szelektív hulladékgyűjtés és újrafeldolgozás elősegítése érdekében mi is lehetőségeinkkel összhangban cselekszünk. Önön is múlik, kedves olvasó!
